Ez egy nagyon jó kérdés "Fiatalít-e a krém?" lássuk, milyen
tapasztalatai vannak erről Dr Rózsa Sándornak:
.jpg)
Fiatalít-e a krém?
A rendszeres krémhasználat különösen a száraz,
öregedő bőrre van jótékony hatással, védi a további
kiszáradástól. Ám a reklámok által ígért fiatalító csodáknak
nem szabad hinnünk. A bőrünkre juttatott
krém-film védi ugyan bőrünket az időjárástól, ám
a levegő káros anyagait is magába szívhatja. Krémezéssel
csupán a külső hámréteget befolyásolhatjuk.
A bőr kívülről nem táplálható. Ha egyes hatóanyagokat
a bőr átmenetileg föl is vesz, a nyirok és
vérerecskék azokat rövid időn belül elszállítják.
Ezért kétséges például a vitaminok és a friss sejtpreparátumok
hatása a krémben. A nagy molekulájú
kollagén és elasztin adalékok (komplexek) be sem
tudnak jutni a bőrbe.
2000 őszén két német intézet is vizsgálta az úgynevezett
ránctalanító krémeket. A frankfurti
ÖKO-Test húszféle gyári krémet vizsgált meg, ezek
közül egy sem ért el látható hatást a bőrön. Nem is
csoda, hiszen a ráncok általában 300 mikrométer
mélyek, a krémezés simító hatása pedig mindössze
10 mikrométer (a milliméter századrésze). A vizsgálat
ellenben számos káros anyagot talált a készítményekben.
A berlini Stiftung Warentest cég sem tudta
megerősíteni a vizsgált krémek tényleges ránctalanító
hatását. Mindössze két (olcsó) krémnek volt
valamennyi mérhető simító hatása a bőr külső rétegén.
A vízfelvételt (a bőr megduzzadását) viszont
mindegyik krémnek sikerült elérnie, tehát egyféle
átmeneti hidratálás vitathatatlan.
Fiatalít-e a krém? A megkérdezett hölgyek egyike
egyszerűen eldöntötte a vitát: „Nem tudom,
hatnak-e a krémek. Mindenesetre az én bőröm
simább és puhább lesz tőlük, én szépnek érzem
magam, és ez a fontos.”
Mi igaz a reklámból?
Ki ne olvasott, hallott volna már sima, bársonyos
bőrt ígérő, ráncokat eltüntető és egyéb csodákat
hirdető reklámszövegeket? Az összes reklám közül
talán a kozmetikai reklám a legmegtévesztőbb: ki
tudja, miből áll és hat-e egyáltalán a drágán kínált
fehér keverékek tömege? A krémnél csak egy
a biztos: a gyártó nyereségre törekszik. A krém
hatása nehezen ellenőrizhető – a fogyasztók, de
a fogyasztóvédelmi intézetek sem képesek erre.
Se szeri, se száma azoknak a hatóanyagoknak, amelyekre
hivatkozva hihetetlen hatásokat ígérnek
a gyártók, ám a reklámokban nagyon kevés az igazság.
Tudják ezt a nők is, mégis hagyják magukat
becsapni. Így például gyakran előfordul, hogy
a gyártók egy-egy növénykivonat vagy olaj hozzáadására
hivatkozva ígérik a kívánt hatást. Ha azonban
egy pillantást vetünk az összetétel-listára, azt
látjuk, hogy a reklámozott anyag egészen hátul áll
a sorban, tehát nagyon kis mennyiségben keverik
a krémbe, éppen csak annyit, hogy ráírhassák
a dobozra a vásárlóvonzó „kalendula”, „avokádó”
stb. hatóanyagot. Ezek az anyagok egyébként bőségesen
adagolva hatnának is. Ha hajsamponról van
szó, a kiemelt hatóanyagnak ráadásul még ideje
sincs hatni, hiszen rögtön kimosódik az öblítővízzel.
A bőrgyógyászok jó része sem vélekedik túl
kedvezően a tömeggyártású kozmetikumokról, ezt
néhány bíráló idézet is alátámasztja: „Kozmetikumok?
Olyan készítmények, amelyek sok fantáziát,
kevés hatást és ehhez képest nagy kockázata
(10) „Szerencsére az emberi bőr és haj sokkal
ellenállóbb, mint amilyennek tűnik, különben
nem bírnák ki azokat az elképesztő tortúrákat,
amiknek néhány preparátum által ki vannak téve.”
(11) A német reklámtörvény szerint például a gyártónak
csupán azt szabad állítani, hogy terméke
használata után a bőr fiatalabbnak tűnik, és nem
azt, hogy valójában fiatalabb lesz.
TESTÁPOLÓ KISLEXIKON 7
tapasztalatai vannak erről Dr Rózsa Sándornak:
Fiatalít-e a krém?
A rendszeres krémhasználat különösen a száraz,
öregedő bőrre van jótékony hatással, védi a további
kiszáradástól. Ám a reklámok által ígért fiatalító csodáknak
nem szabad hinnünk. A bőrünkre juttatott
krém-film védi ugyan bőrünket az időjárástól, ám
a levegő káros anyagait is magába szívhatja. Krémezéssel
csupán a külső hámréteget befolyásolhatjuk.
A bőr kívülről nem táplálható. Ha egyes hatóanyagokat
a bőr átmenetileg föl is vesz, a nyirok és
vérerecskék azokat rövid időn belül elszállítják.
Ezért kétséges például a vitaminok és a friss sejtpreparátumok
hatása a krémben. A nagy molekulájú
kollagén és elasztin adalékok (komplexek) be sem
tudnak jutni a bőrbe.
2000 őszén két német intézet is vizsgálta az úgynevezett
ránctalanító krémeket. A frankfurti
ÖKO-Test húszféle gyári krémet vizsgált meg, ezek
közül egy sem ért el látható hatást a bőrön. Nem is
csoda, hiszen a ráncok általában 300 mikrométer
mélyek, a krémezés simító hatása pedig mindössze
10 mikrométer (a milliméter századrésze). A vizsgálat
ellenben számos káros anyagot talált a készítményekben.
A berlini Stiftung Warentest cég sem tudta
megerősíteni a vizsgált krémek tényleges ránctalanító
hatását. Mindössze két (olcsó) krémnek volt
valamennyi mérhető simító hatása a bőr külső rétegén.
A vízfelvételt (a bőr megduzzadását) viszont
mindegyik krémnek sikerült elérnie, tehát egyféle
átmeneti hidratálás vitathatatlan.
Fiatalít-e a krém? A megkérdezett hölgyek egyike
egyszerűen eldöntötte a vitát: „Nem tudom,
hatnak-e a krémek. Mindenesetre az én bőröm
simább és puhább lesz tőlük, én szépnek érzem
magam, és ez a fontos.”
Mi igaz a reklámból?
Ki ne olvasott, hallott volna már sima, bársonyos
bőrt ígérő, ráncokat eltüntető és egyéb csodákat
hirdető reklámszövegeket? Az összes reklám közül
talán a kozmetikai reklám a legmegtévesztőbb: ki
tudja, miből áll és hat-e egyáltalán a drágán kínált
fehér keverékek tömege? A krémnél csak egy
a biztos: a gyártó nyereségre törekszik. A krém
hatása nehezen ellenőrizhető – a fogyasztók, de
a fogyasztóvédelmi intézetek sem képesek erre.
Se szeri, se száma azoknak a hatóanyagoknak, amelyekre
hivatkozva hihetetlen hatásokat ígérnek
a gyártók, ám a reklámokban nagyon kevés az igazság.
Tudják ezt a nők is, mégis hagyják magukat
becsapni. Így például gyakran előfordul, hogy
a gyártók egy-egy növénykivonat vagy olaj hozzáadására
hivatkozva ígérik a kívánt hatást. Ha azonban
egy pillantást vetünk az összetétel-listára, azt
látjuk, hogy a reklámozott anyag egészen hátul áll
a sorban, tehát nagyon kis mennyiségben keverik
a krémbe, éppen csak annyit, hogy ráírhassák
a dobozra a vásárlóvonzó „kalendula”, „avokádó”
stb. hatóanyagot. Ezek az anyagok egyébként bőségesen
adagolva hatnának is. Ha hajsamponról van
szó, a kiemelt hatóanyagnak ráadásul még ideje
sincs hatni, hiszen rögtön kimosódik az öblítővízzel.
A bőrgyógyászok jó része sem vélekedik túl
kedvezően a tömeggyártású kozmetikumokról, ezt
néhány bíráló idézet is alátámasztja: „Kozmetikumok?
Olyan készítmények, amelyek sok fantáziát,
kevés hatást és ehhez képest nagy kockázata
(10) „Szerencsére az emberi bőr és haj sokkal
ellenállóbb, mint amilyennek tűnik, különben
nem bírnák ki azokat az elképesztő tortúrákat,
amiknek néhány preparátum által ki vannak téve.”
(11) A német reklámtörvény szerint például a gyártónak
csupán azt szabad állítani, hogy terméke
használata után a bőr fiatalabbnak tűnik, és nem
azt, hogy valójában fiatalabb lesz.
TESTÁPOLÓ KISLEXIKON 7
Megjegyzések
Megjegyzés küldése