Testápolási kislexikon II. Kém készítés

Kém készítése Dr Rózsa Sándor Testápolási kislexikonból:



Összetétel, krémtípusok

Meglepődtem, amikor laborvezető leverkuseni
barátom saját készítésű krémmel ajándékozott meg.
„Te tudsz krémet keverni? – kérdeztem. „Ugyan,
semmiség! Csak egy kis emulgeátor, olaj és víz kell
hozzá!” Ezek után magam is kipróbáltam, sőt évekig
krémkeverést tanítottam a kölni népfőiskolán.
Mindenki vízzel főz. Még a leghíresebb krémek fő
alkotórésze is víz. Ezt bizonyítja az is, hogy a gyári
krémek dobozán föltüntetett összetétel-lista első
helyén rendszerint „aqua” szerepel.
(Az anyaglista csökkenő töménységi sorrendben
tünteti fel az összetevőket.)
A krém tehát nem más, mint víz és olaj keveréke.
Mivel e kettő taszítja egymást, kell némi „ragasztó”,
ami összeköti őket: ez az emulgeátor. A krém
fizikokémiailag emulzió – olyan stabil keverék,
amelyben az egyik anyag apró cseppecskék formájában
eloszlik a másik anyagban.

Ha olajcseppeket keverünk el vízben, akkor olaj
a vízben, O/V-emulziót kapunk. Ilyen például a tej,
vagy a matt krémek java része. Ezek általában
vizesebb krémek.
Ha fordítva, vizet diszpergálunk olajban, akkor víz
az olajban, V/O-emulziót kapunk (ide tartozik
például a vaj, a napozókrém, a Nivea). Ezek általában
zsírosabb krémek.
A két krémtípus valójában nem a víz–olaj aránya,
hanem a víz–olaj kötésjellege, illetve a krém vízben
való oldhatósága alapján különböztethető meg.
Így az első típus, az O/V-emulzió könnyen lemosható,
hidrofil, matt krém, míg a másik típus,
a V/O-emulzió vízben nem oldódó, lipofil, bőrön
fénylõ preparátum. Utóbbiak közé tartozik például
a popsikenőcs vagy a napozókrém, amely vízzel
gyakran kerül érintkezésbe, ezért nem lenne
előnyös, ha lemosódna.


A nappali és az éjszakai krémek jellemző tulajdonságai
röviden összefoglalhatók:

Nappali krém Éjszakai krém
O/V-emulzió V/O-emulzió
matt fényes
vízzel lemosható, hidrofil nem mosható le, lipofil
vizes zsíros
tej vaj, popsikenőcs, napozókrém

Víz Olaj
Olajmolekulák Vízmolekulák
Olaj a vízben

A krémkészítéshez nélkülözhetetlen, és a házi
keveréshez is használt emulgeátorok ma már szintetikus
anyagok, de a természet is bőven kínál belőlük.
A krémeket eleink még a természet kínálta
emulgeáló tulajdonságú anyagokkal keverték:
tojással, szójával, viasszal elegyítették. E receptek
némelyike máig fönnmaradt (lásd a mellékletben).
Az emberi test is termel emulgeátorokat, különböző
emésztő nedveket, epét stb., amelyek a táplálék
zsírjait apró cseppekre osztják, hogy azokat föl tudjuk
szívni. Ha belső szerveink nem tudnak emulgeátorokat
termelni, akkor a zsíros ételeket nem tudjuk megemészteni.

Nappali krémek (O/V-emulziók)

A nappali krémek könnyen fölhordhatók és gyorsan
fölszívódnak a bőrbe. Vízben oldódnak.
Hígításukkor kozmetikai tejet kapunk (lotion).
Lehetnek festő (make up) hatásúak is, ilyenkor
színeő fém oxid-pigmenteket (vas-oxidot, titán-oxidot)
kevernek a krémbe.

Mi a helyzet az úgynevezett hidratáló krémekkel?
Ezek nedvességszabályzókat tartalmaznak (aminosavakat,
pentózokat, tejsavat), amelyek nem
tévesztendők össze a nedvességtartó szerekkel
(szorbit, glicerin). Utóbbiak a készítmények
kiszáradását akadályozzák meg, hogy az mindig jól
kenhető legyen. Magukhoz vonzzák a vizet, ezért a bőrápolásban
semmi keresnivalójuk. Ott ugyanis ellenkező hatást érhetnek el:
a bőr alsó rétegeiből fölszívják a vizet, és kiszárítják azt. (Házi
krémekbe ilyen szereket nem keverünk). Az előző csoport,
a nedvességszabályzók hatása sok bőrgyógyász
szerint szintén kétséges.

Éjszakai krémek (V/O-emulziók)

Ezek rendszerint víz az olajban emulziók. Több zsírt
tartalmaznak, tehát jobban zsíroznak. Fényesek,
a víz–olaj kapcsolat vízzel nehezen törhető fel,
ezért vízben nem oldódnak, vízzel nem moshatók
le. Ilyenek például a babakrémek (Penaten),
amelyek víztaszítók, hiszen a gyakorta pisis gyerekpopsiról
a víz lemosná a kenőcsöt.
Két példa: Nivea és Florena Mindkettő zsír gazdag
V/O-emulzió, fénylő éjszakai krém. Míg a Nivea világmárka,
a Florena tipikus NDK-termék. Mivel kevés
bennük a víz, kevésbé romlékonyak, tartósítót
nem tartalmaznak. Parfüm sincs bennük, a cégek
a krémek jellegzetes saját illatára helyezik a hangsúlyt,
amit a fogyasztók megszoktak. Kritikus PEGemulgeátorokat
sem tartalmaznak. Mindkét krémet
bírálják 10 százalékos ásványi olajtartalma miatt.

Az O/V-krém száríthatja a bőrt
Az arcápoláshoz sokan sajnos nem a megfelelő
krémet választják. A száraz, öregedő bőrhöz némely
matt, nappali krém nem ajánlatos, mert a kívánatossal
ellentétes hatást érhetünk el. Már említettük
a glicerin és a szorbit bőrszárító hatását. Igaz
ugyan, hogy az O/V-krémek gyorsan fölszívódnak és
megduzzasztják a hámréteget (hidratálnak), ám
a krém, ha nem pótolják, egy idő múlva, amikor
a felsőbb rétegből a víz elpárolgott, a nedvességet
az alsó, mélyebb rétegekből szívja föl. Az egyébként
is száraz bőr tovább töredezik, finom repedések
keletkeznek rajta, amin keresztül újabb nedvesség
távozhat és a gyulladásveszély is nő.

Az O/V-krém inkább szárít, mint hidratál. Ezt megakadályozandó,
folyamatosan, 4-5 óránként kellene krémeznünk magunkat, ezt
pedig ki teheti? (Ugyanaz a helyzet, mint a fluorral a fogkrémben).
Az éjszakai, fényes krémek ezért sokkal alkalmasabbak
a száraz, idősödő bőr ápolására. Ezek V/Otípusu
krémek, zsírosabbak, stabilabb záróréteget
képeznek a bőrön, a vizet jobban kötik, ezáltal
a bőrt jobban védik a kiszáradástól.



CONVERSATION

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Back
to top